Víziló
Víziló; Online foglalkoztató gyerekeknek.
Az elefántok mellett rögtön a vízilóház állt. A nagy medencében két víziló úszkált méltóságteljesen. Néha hatalmasakat ásítottak óriásira kitátva a szájukat. Kilátszottak nagy sárga fogaik, és rózsaszín nyelvük. Anita kicsit meg is ijedt tőlük. Rita néni megnyugtatta a megszeppent kislányt, és elmondta, hogy “Ha betartjuk a szabályokat, nincs mitől félnünk”.
Ugye te is betartod a szabályokat?
Tartalomjegyzék:
Vízilódal
Érdekességek a vízilovakról
Nevük ellenére nem a lovak a legközelebbi rokonaik. Korábban Európában is sok helyen éltek. Hidegebb éghajlaton is honosak voltak, ha a víz télen sem fagyott be. Ma már csak nagyobb tavakban, gyenge sodrású folyamokban él, illetve ezek partján.
Átlagosan 3,5 méter hosszú, 1,5 méter magasságú és nőstényeknél 1300 kilogramm, hímeknél 1500 kilogramm testtömegű állat. Az öregebb hímek ennél jóval nagyobbra is megnőhetnek, tömegük a 2660–3200 kilogrammot is elérheti. A legnagyobb példány, a Müncheni Állatkertben élt, tömege 4500 kg volt, a vadon élő példányok azonban nem érnek el ekkora méretet. Teste csaknem teljesen csupasz, de a farok végén egyfajta szőrbojt figyelhető meg, és erős szőrszálak vannak a szájnyílás környékén is. Hatalmas szájában több fog is agyarrá módosult, amelyek nem ritkán 40–70 centiméter hosszúra is megnőhetnek.
A hímek egész életük során nőnek, míg a nőstények 25 éves korukra általában elérik végleges méretüket. A tehenek kisebbek, mint a bikák. Nagy tömegük ellenére is gyorsabban futnak az embernél.
A szemük, a fülük és az orruk is a koponya tetején található, így nem kell kiemelni a fejüket a vízből, hogy lássanak, halljanak, illetve levegőt tudjanak venni.
Nappal tipikusan alszanak, éjszaka aktívak, ekkor keresik táplálékukat. Szinte kizárólag növényeket esznek, de olykor állati eredetű táplálék is kerül a gyomrukba. Aszály idején képesek akár 50 km-t is megtenni naponta, hogy táplálékot keressenek. Átlagosan 50 kg-ot esznek naponta.
A sekély vizeket kedvelik, és bár úgy tűnik, hogy úsznak, többnyire állnak a vízfenéken.
A kifejlett állatok 3-5 percenként jönnek fel a felszínre levegőt venni, ez a borjak esetében 2-3 perc. Ez a folyamat automatikus, olyannyira, hogy a víz alatt alszanak, és ekkor is a felszínre bukkannak a megfelelő időközönként anélkül, hogy felébrednének. Víz alá merüléskor orrnyílásukat bezárják.
Általában ártalmatlan állatok, de veszélyessé válhatnak, ha elvágják a vízhez visszavezető útvonalukat, vagy veszélyeztetve érzik kicsinyüket.