Select menu item
Bábdarabok üzenete

A színes tojások titka

A legfrissebb hírek szerint a baromfiudvarban rejtélyes lopás történt.

Kotkoda asszony frissen tojt tojásai eltűntek. Senki nem tudja, hogy ki volt a tettes. Burkus kutya, a baromfiudvar rendjének őrzője tehetetlenül áll a jelenség előtt, amikor megjelenik Mr. Dubu Nyuszipiszkancs úr, kezében egy színes tojásokkal teli kosár. Felháborodottan közli: „valaki magánlaksértést követett el, és behelyezte ezt a kosarat az odújába, amíg ő nem volt otthon”.

Mivel az állatok nem értik ezt a hagyományt, Fanni gazdaasszony elmagyarázza nekik, hogy a tojás egy új élet kezdetét jelképezi, és így kibontakozik a húsvét igazi üzenete: húsvét péntekén Jézus Krisztust, Isten Fiát keresztre feszítették a világ bűnei miatt. De Ő bűntelen életet élt, emiatt nem fogott rajta a halál. Harmadnapon feltámadt, egy Új Életet kapott Istentől, és most is él. Ezzel lehetősége van bárkinek, hogy ezt az Új Életet vele együtt megkaphassa.

A baromfiudvarba újra helyreáll a rend, mindenki megnyugszik, és örömmel várja a húsvét ünnepét.

A bábfilm megtekinthető itt: A SZÍNES TOJÁSOK TITKA

Húsvét a Nagyinál

Palkó a tavasz első szünetét vidéken a Nagyinál tölti, vonattal utazik oda.
Nagyi húsvéti kalácsot süt, és Palkó segít neki, mert a Nagyi mindig mesél a régi emlékeiről és az első húsvét eseményeiről. Míg a kalács sül, megjelenik előttünk a bátor házőrző Burkus, aki mindig megvédi a baromfiudvar lakóit az arra ólálkodó Vörös Valértól, a rókától. Jókat nevethetünk a hetvenkedő kakason, aki azt gondolja, van olyan jó házőrző, mint a kutya. És sajnos nem is hallgat az intő szóra, és találkozik a rókával. Tanulságként szolgál az ő története, hogy az engedelmesség az életünk védelme lehet.
Mivel ez egy húsvéti bábdarab, megelevenednek a Húsvét eseményei is: Jézust csókkal elárulja Júdás, majd kihallgatás Pilátus udvarában, és a katonák gúnyolódása, és a kereszten Jézus imája, ahogy megbocsátásért könyörög az emberiségért. És a Húsvét igazi örömteli eseménye is látható: a sír üres, Jézus feltámadt.
Mindent összevetve ez a bábdarab, ismeretet ad a Húsvét történelmi eseményeiről, mégis meseszerű, humoros, vidám és tanulságos, és egészséges családmintát mutat be. Nagyon szórakoztató és tartalmas mind gyerekeknek, mind felnőtteknek. Egy igazi családi bábdarab.

A bábfilm megtekinthető itt: HÚSVÉT A NAGYINÁL

A kisnyúl és a húsvéti menedék

A tavasz végérvényesen beköszönt. Megjött a sárgarigó, és vidám dalba kezd. Azaz kezdene, mert kétségbeesetten rohan a fa alatt egy kisnyúl, menekül, mert üldözi a róka. Szélsebesen elrohan, és úgy tűnik, beáll az erdő csendje, amit érdemes madárdallal megtörni, de ekkor lihegve megjelenik a róka, és korgó gyomorral keresi a nyuszikát, majd szimatolva utána rohan. És újra csend, ami a sárgarigót ismét dalra sarkallná, ha nem jelenne meg a farkas, aki a rókát üldözi, és nem akarja szem elől téveszteni, mert korábban már többször becsapta. Nagy sebbel-lobbal el is rohan a róka után. Végre itt van a pillanat, hogy a kis rigó köszöntse a tavaszt, de ekkor megjelenik Burkus, a hűséges házőrző kutya, aki az erre ólálkodó tyúktolvajokat keresi. Ez már a kis rigónak is sok, és elrepül valami csendesebb helyre.
De vajon elkapja a róka a nyuszit, és a rókát a farkas vagy netán őket kapja el a hűséges házőrző? Talál menedéket a kisnyúl? Ez kiderül a bábdarabból. És mivel Húsvét van, az Isten által Húsvétkor elkészített menedékről is szó lesz. Igazán izgalmas és egyben megrázó történetet láthatunk. Ez a bábdarab mind gyerekeknek, mind felnőtteknek egy tartalmas szórakozást ígér.

A bábfilm megtekinthető itt: A KISNYÚL ÉS A HÚSVÉTI MENEDÉK

A húsvéti csoda

Ma, amikor próbáljuk a hagyományokat feleleveníteni, a népi, nemzeti gyökereinket megtalálni, és ezeket újraéleszteni, akkor igen nagy jelentősége van egy ilyen bábdarabnak, ami pont a húsvét szokásaival foglalkozik, és azoknak eredetét keresi meg, magyarázza el.

Egy család életébe pillanthatunk be. Anyuka, apuka és két fiúgyerek. Egy kiskamasz és egy elsőosztályos. A kicsi folyamatosan azzal küzd, hogy legalább olyan okos lehessen, mint a nagyobb. Ez persze egy leküzdhetetlen akadály a köztük lévő korkülönbség miatt. Ezért minden beszélgetésükben megjelenik ez a feszültség.
Az anya türelmesen tanítja a nagyobb fiút, hogy ismerje fel kistestvére erényeit, tanítsa, és ne versengjen vele. Figyeljen oda rá, és legyen érzékeny a kicsi problémáira. Ez a mai kiskamasz és tizenéves gyerekek számára nagyon fontos üzenet. Hiszen az önző, csak a saját igényeire figyelő, társadalmilag érzéketlen fiatalok felelősségtudatának és felelősség felvállalásnak hiánya az egyik legnagyobb probléma a felnövekvő generációnál.
Anyuka, akinek van ideje és türelme beszélgetni a fiúkkal. Ezzel példát adunk a gyerekeknek: lehet a szülőkkel beszélgetni. A család egyik legfontosabb nevelési és személyiségformáló eszköze a családi beszélgetések. Segítenek a gyerekeknek a véleményük megfogalmazásában, gondolataik összeszedésében, érveik felsorakoztatásában és a véleményük érvekkel való megvédésében. Ez mind az erőszakmentes viselkedésmintát adja a gyermekek elé.

Az a gyerek, aki nem tudja a véleményét érvekkel megvédeni, előbb-utóbb le akarja vezetni valahol a felgyülemlett frusztrációját. Így lép be a gyermekek életébe az erőszak. Kimutatható, hogy ahol beszélgetnek a gyerekekkel, nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb gyerekek nőnek fel.
Apuka, aki örömmel jön haza a családjához, nem sajnálja az időt, hogy együtt legyen a fiaival, meghallgassa őket, sőt a végén a munkából is játékot csinál a kicsivel. Tud játszani, és tud komoly lenni, szereti és tiszteli a feleségét, az anyukát.
Csodálatos példát adva ezzel a kisfiúknak, fiatal apukáknak, akiknek talán soha nem volt ilyen apaképük, mert esetleg csonka családban nőttek fel. Tudjuk, hogy a szerepeket tanulva sajátítják el a gyerekek életük első 15 évében. Ezért nagyon fontos a jó apaminta, ha jó családokat szeretnénk.

A bábdarab erénye még a művészi megfogalmazás. Ami a fekete-fehér árnytechnika használatakor érződik igazán. Négy állóképben, drámai effektek segítségével érzékelteti azt az eseményt, ami a Húsvét ünnepének alapja. Jézus Krisztus kereszthalálát az eseménysorozat egy-egy jellemző pillanatát elkapva.
Ezzel is fejleszteni akarjuk az asszociációs készséget és a képzelet munkáját a gyermekekben, hiszen a mai vizuális média világában igen nehéz a gyerekeknél ezt fejleszteni. Ezért ötvöztük a látványt és a képzelőerő által megjelent képeket. Hiszen nincs annál jobb megjelenítő eszköz, mint a képzelet.

Különlegessége még a feltámadás megjelenítésének, hogy a mapett bábok korhű ruhákban vannak. Ez is érzékelteti az események múltbeli történését.
A háttér csodálatos csillagos égbolttal a hajnal sötétségét adja vissza a néző számára. Szinte az az érzésünk, mintha valóban visszaléptünk volna az időben. A bábdarab vidám locsolóversekkel záródik, amit a fiúk mondanak az anyukának, természetesen apukával együtt. Ezzel is szerettük volna a locsolás igen jellegzetes magyar, illetve kárpát-medencei szokását felemelni. Hiszen három, nagyon szép locsolóverset hallunk. Ennek ma nagy jelentősége van, hiszen elszaporodtak a gúnyversek, és talán már nem is ismerik a gyerekek ezeket a szép, a feltámadást is magába foglaló verseket.

A bábfilm megnézhető itt: A HÚSVÉTI CSODA

Vörös Valér és a tojások

Kati és Pisti elutaznak a Nagymamához Húsvétra. A gyerekek nagyon készülnek a tojásfestésre. A Nagymama udvarában él Piri tyúk és Burkus kutya. Örülnek a kis gazdáik érkezésének, tudják, hogy itt a tojásfestés ideje, Piri tyúknak sok most a dolga.
Megbeszélik, hogy Burkus kutyus majd vigyáz Pirire és a tojásaira, ám elnyomja az álom, és eközben Vörös Valér, a róka elrabolja a tojásokat, majd Piri tyúkot. Burkus azonban a segítségére siet, és kimenekíti a róka karmaiból a tojásokkal együtt. Nagymama elmeséli nekik a feltámadás ünnepének üzenetét: azt, hogy kétezer évvel ezelőtt Jézus Krisztus, Isten Fia szertejárt itt a földön, tanította az embereket Isten dolgairól, gyógyított, megszabadította őket betegségeiktől, fájdalmaiktól, megkötözöttségeiktől. Csak jót tett az emberekkel.
De Izrael vezetői nem fogadták el Isten beszédét, emiatt elfogták, és halálra adták Jézus Krisztust. Két lator között keresztre feszítették a Golgota hegyén. Az Úr Jézus a kereszten elhordozta a mi bűneinkért a büntetést, hogy nekünk ne kelljen a bűneinkért meghalnunk, hanem élhessünk örökké! Csak el kell fogadnunk a megváltást. Ugyanúgy jött el értünk, és mentett meg minket Jézus a haláltól, mint Burkus kutya a tyúkocskát a rókától.
Jézus Krisztus ma is él! És mivel Ő él, mert feltámadt, ma is lehet vele beszélni. Mi is beszélhetünk vele!

A bábfilm megnézhető itt: VÖRÖS VALÉR ÉS A TOJÁSOK

Panov apó

Kedves mese egy öreg suszterról, aki Karácsony közeledtével szintén várja Jézus eljövetelét…
A város szélén, egy kis házikóban lakik Panov apó, a cipész. Karácsony van. Az első, amit Panov apó a felesége nélkül tölt. Bibliaolvasás közben egyszer csak Jézus hangját hallja, aki megígéri, hogy eljön hozzá, és mindvégig vele marad. Panov apó megörül ennek, s egész nap Jézust várja. Dolgozgat, de minduntalan félbehagyja, az ablakhoz megy, hogy lássa, jön-e már a várva várt vendég. Az ablakon kipillantva mindig észrevesz valakit az utcán (az özvegyasszony lányát, az utcaseprőt, egy anyukát pici gyerekkel), akiknek segítségre van szüksége. És ő segít is – hol egy forró teával, hol egy cipővel, vagy épp némi étellel.
Esteledik, amikor Panov apó még mindig Jézust várja. Egyszer csak hangot hall, Jézusét, aki elmondja az öreg cipésznek, hogy Ő bizony már meglátogatta aznap – amikor megetette az éhezőt, megitatta a szomjazót, befogadta a fagyoskodót.
Tolsztoj története ma is aktuális mondanivalót tartalmaz mindannyiunk számára.

A bábfilm megtekinthető itt: PANOV APÓ

A szeretetre vágyó Süni és a váratlan vendég

A főszereplő Sün Benő, aki modortalanul bánik társaival, bár ők szeretettel és barátsággal közelítenek felé.
Pedig ez a picike sün szíve legmélyén valójában szeretetre vágyik, és arra, hogy valaki végre megsimogassa.
Egyszer csak az erdőben jár egy vidám, kedves kislány, aki szívesen összebarátkozna a kis sünivel. A süni is próbál kedves lenni, de valahogy a végén mégsem sikerül. Egy alkalommal nem csak hogy megbántja, de meg is szúrja a kislányt, pedig ő csak meg akarta simogatni. A kislány sírva, megbántva elszalad, hogy így viszonozták az ő szeretetét, majd Jézus példáján keresztül megérti, hogy az igazi szeretet önzetlen. Nem csak akkor szeret, amikor viszont szeretik. Ezután a kislány képes sünikét külső-belső tüskéivel együtt szeretni. Ez az önzetlen szeretet megváltoztatja Sün Benőt is, kiszabadítja morcosságából, és ő is megtanul szeretni.

A bábfilm megnézhető itt: A SZERETETRE VÁGYÓ SÜNI